Széles olvasótáborom erőszakosan követel újabb és újabb képeket. Sajnálattal tudatom, hogy csak egyet tudok feltenni, de legalább az is nagyon gagyi. Íme:
Igen, igazi kisváros, minden busz elején található egy bicajtartó, mert hosszabb távolságokra járnak az emberek, és milyen jó bevinni a bicajt a belvárosba, ahol aztán kényelmesen lehet közlekedni. Itt egy kicsit jobb kép (nem az én fotóm):
És, ha esetleg nem érted, hogy hogy működik, akkor a CKV (gyengébbek kedvéért Charlottei Közlekedési Vállalat) oldalán megnézheted. Érdemes a videót megnézni, elég korrekt.
Az egész onnan jött, hogy vettem ma buszjegyet, mert holnapra rossz időt jósolnak, és ha nagyon esik, akkor inkább gyalogosan megyek a dógozóba. A jegyvásárlás kellemes élmény volt, ebből is látszik, hogy azért kisvárosról van szó. Ugyanis semmiféle automata vagy ilyesmi nincs a buszpályaudvaron, hanem CKV-s néninél lehet megvenni a jegyet. Ez is persze modern, digitális jegy, de nem lehet, csak a buszon használni, a villamoson nem. Apropó, villamos. Mi sem jellemzőbb Amerikára, mint a magabiztosság, vagy ha úgy tetszik, nagyképűség. Mielőtt jöttünk volna, természetesen olvasgattunk a városról, és persze eljutottunk a LYNX oldalára is. Light Rail, vagyis könnyű vasút. Ki kell ábrándítsalak, közönséges villamosról van szó, vagyis, ha csak azért jönnél Charloteba, hogy megnézd, tanulmányozd a híres-neves Light Rail-t, akkor javasolnám inkább Debrecen meglátogatását. (Budapesti lakosoknak bármelyik villamosvonal...) Na jó, azért nagyon szép ám, és vadi újak kocsik, de kapacitásra, indulási sűrűségre messze elmarad mondjuk Budapest mögött.
Ígérgetésben továbbra is dobogóesélyes vagyok bármilyen egynapos versenyen, így ígérem, ma nekiállok az alulnézeti cikk írásának. Amúgy jót szórakozom írás közben...
