2011/01/28

Connecticut

Gondolom már hallottatok róla, hogy kicsit esik a hó errefelé. Ma kaptam ezt a kis szösszenetet, gondoltam leferdítem, de angolul jobb, ha valakinek kell, elküldöm.

****************
 
Augusztus 15 - Beköltöztünk az új otthonunkba Connecticut-ban. Annyira gyönyörű itt! A tó északra nagyon fenséges, alig várom, hogy hóval borítottan is lássam a tájat. Imádni fogok itt élni!

Október 14 - Connecticut egyértelműen a legszebb hely a Világon. A levelek a vörös és a narancs összes árnyalatába fordultak. Keresztül mentünk a parkon és láttunk néhány szarvast. Nagyszerűek! A legszebb állatok a földön. Ez itt a földi Paradicsom, imádok itt lenni!
        
Október 25 - Ma kezdődik a szarvasvadászat. Nem tudom elképzelni, hogy lehet képes bárki is megölni egy ilyen csodálatos állatot, mint a szarvas. Remélem nemsokára havazik, imádok itt lenni. Azok a vörös és narancs levelek beborították a kertet, úgy néz ki, mint egy színes szőnyeg. Mennyire gyönyörűűű! A gereblyézés a kertben jó alkalmat fog nyújtani egy kis testmozgásra a kristálytiszta hűvös levegőn. 

November 1 - Ah, még több levél, még több mozgás.
        
November 8 - Jézus Mária, még több levél. Azt hiszem érdemes lenne megvárni, amíg lehull az összes, mielőtt újra nekiállok gereblyézni.
    
November 15 - Végre! Az összes fa lehullatta a levelét és a mai utolsó gereblyézéssel befejeződött a szezon. A csontkovács azt javasolta, hogy vegyek igénybe egy kertészt a következő évben. Csak négy hólyag fertőződött el a tenyeremen, máskor nem szabad elfelejtenem kesztyűt húzni.
 
November 30 - Mi a franc? Honnan a fenéből jött ez a rengeteg levél újra? Tegnap fújt egy kicsit a szél és az egész kert ismét tele van levéllel. Mindegy, tavaszig ráérnek.
     
December 12 - VÉGRE havazott tegnap éjszaka. Arra ébredtünk, hogy mindent belepett a hó. Pont úgy néz ki, mint egy képeslap.
Kimentünk, letakarítottuk a lépcsőt és ellapátoltam a havat a garázsbeálló elől. Utána hógolyóztunk (én nyertem), aztán, amikor a hóeke elment, újra kiástam a behajtót. Milyen csodálatos hely. Imádom Connecticut-ot!
        
December 14 - Ismét esett, imádom. A hóeke ismét eljátszotta a kis trükkjét. Imádok itt lenni.
    
December 19 - Tegnap éjszaka megint havazott. Nem tudtam kiállni. Nem tudtam dolgozni menni. Kikészültem a lapátolástól. Kib...ott hóeke.
   
December  22 - Megint esett az a fehér szar az éjszaka folyamán. Mintha nem lett volna elég a gereblyézés, most mindenhol hólyagos a kezem a hólapátolástól, legalább kesztyűt kéne húznom. Azt hiszem a hóekés valahol elrejtőzve vár amíg befejezem a beálló letakarítását. A seggfej.
      
December 25 - Boldog Kib...ott Karácsonyt! Újabb mocsok hó. Ha egyszer elkapom azt a szarházit, aki a hóekét vezeti, esküszöm, hogy kicsinálom a szemétládát! Nem tudom, hogy miért nem használnak több sót az utak szórásához, hogy felolvadjon az a kib...ott jég!?
   
December 27 - Újabb adag fehér trágya. Már három napja csak bent vagyunk a házban, kivéve amikor havat lapátolunk a garázs elől, miután elment a hóeke. A kib...ott kesztyű átázott, aztán megfagyott a kezemen. Az orvos szerint csak közepes fagyási sérüléseket szenvedtem és a bőr elváltozása csak átmeneti. Nem tudunk sehova sem elmenni, az autó beragadt a fehér szarhegy alá. Az meteorológus szerint újabb 25 centi fehér fos fog esni az éjszaka. Tudod, hogy az hány lapát havat jelent???
        
December 28 - A kib...ott meteorológus tévedett. 70 centi fehér fos ömlött a nyakunkba. Ha ez így megy, a nyár közepéig nem fog elolvadni. A hóeke elakadt az úton és az a szemétláda sofőr feljött kölcsönkérni egy hólapátot. Miután mondtam neki, hogy már hatot eltörtem a sok szar ellapátolása miatt, amit a bejáróra tolt, eltörtem a kib...ott fején az utolsó darabot is.
   
Január 4 - Végre kijutottunk a házból. Miközben a boltba mentem kaját venni, elütöttem egy rohadék szarvast, ami nekiszaladt a kocsi elejének. A kár 3000 dodó. Ki kéne nyírni az ilyen rohadt dögöket. Bárcsak az összeset lelőtték volna tavaly novemberben.
     
Május 3 - Levittem a kocsit egy műhelybe. Rozsdásodik mindenhol attól a kib...ott sótól, amivel minden szar utat beszórtak.

Május 10 -  Átköltöztünk Sarasotába, Floridában. Nem tudom elképzelni miért akarna egy épelméjű ember valaha is abban az Isten által is elhagyatott Connecticut-ban élni.

****************

Egy kolléga ott él, át is küldtem neki, itt a válasza:

"Allat! nagyon igaz. Foleg ma amikor megint 40 centi ho esett :-)"

2011/01/27

A Diktátor

Aiyi "Bogyó és Babócát" akart nézni, persze nem engedtem, majd fürdés után, ha addig rendes kislánykényt viselkedik. Aztán Csilla el akart menni aludni egy kicsit, természetesen Aiyi ment vele és vitte a babakészletét, mondván, hogy a babáknak is aludni kell. Persze ilyenkor nem hagy senkit sem pihenni, gondoltam elcsábítom:
- Aiyi, gyere "Bogyó és Babócát" nézni!
Semmi reakció.
- Aiyi, akarsz mesét nézni?
- NEM!

A nevelési tanácsokat a megszokott címre kérem! Köszi!

Amúgy szép nagy hó esett megint az éjszaka, vagy 30 centi, de most egész rendesen takarították az utakat, de ennek ellenére nem voltak nyitva az iskolák a mai napon. El is mentünk Aiyival szánkózni a fókás játszótérre. Nem meglepő módon a gyerek az első lecsúszás után már egyedül akart menni, kicsit később már tényleg maga csúszott le, igaz csak a kisebb lejtőn.
Ha azt hiszed, hogy furcsa dolgok csak otthon vannak, akkor nagyon tévedsz. Kis feleségem jelentkezett egy olyan kafetériára, hogy 500 dodót havonta levontak, ezt a gyerek ovijára lehet költeni, csökkenti az adóalapot, és a lét egy az egyben visszakapod számla ellenében. Minden szép és jó, a bökkenő ott kezdődött, hogy az egészet azzal az összeggel számolta ki, amit még az első oviért fizettünk. 1200 havonta, aztán szeptembertől az ovi 900, aztán csak 800 lett, így csak a felét sikerült elkölteni a befizetett lének. Telefonáltunk ma a cégnek, aki az egészet kezeli, hogy miként lehet a léhez jutni. Csak és kizárólag számlával. És ha nincs? Akkor elvesztetted. Szép mi? Persze menet közben már nem lehetett változtatni a befizetés mennyiségén. Szóval ez az igazi lenyúlás. Jójó, nem kell félteni, ma visszavittünk egy ruhát, menet közben megtaláltuk azt a tánciskolát, aminek az oktatójával egyszer már összefutottunk. Nosza be is írattuk a gyereket... Így aztán a Diktátor vasárnap reggel megy élete első balett és sztepp órájára. Képeket majd később mellékelek, de úgy néz ki, hogy igazi balett-szülők lettünk :-).

2011/01/26

Cím nélkül...

Karácsony. Kicsit szentimentális módban vagyok, miközben egy értelmetlen eljárás újra és újra lefut a fejemben. Nevezetesen a "Mi_Lett_Volna_Ha()" rutin. Nyilván, ha Fazekas Zolival bicajozva a torbágyi elágazásnál nem fekszem le, az nem sokat változtatott volna a dolgok menetén. Volt azonban egy elég fontos momentum. Már egy ideje a Pannonnál dolgoztam, amikor a csopvez kolléga odébbállt, jó lehetőséget kínálva a továbblépésre. Jelentkeztem is a pozícióra, de a főnököm volt olyan aranyos és nem bízott bennem, és bár egyedül maradtam jelölt, nem adta nekem az állást, hanem tovább keresett embert. Később talált is más valakit, Danit, akivel azóta is jóban vagyok, ráadásul nélküle egészen biztos, hogy nem dolgoztam volna a Morgannél (merthogy ő csábított át), ami most munkakeresés közben hasznosabbnak tűnik, mint a Pannon, (ráadásul szerintem anyagilag is jobban jártam). Már több alkalommal megjegyezték, hogy nocsak, az MS-nél dolgoztam? Ugyanez a Pannonnal nem esett meg, szóval köszi szabópeti, hogy nem bízol a saját embereidben :-).
Karácsony. Aiyi természetesen áthúzta az összes számításunkat. Úgy terveztük, hogy a délutáni pihenés közben szépen karácsonyfa díszítés, ajándék-elhelyezés. Ehelyett nem volt hajlandó aludni, 4 óra felé aztán Csilla levitte a játszótérre, akkor még nem volt hó, én meg mint az őrült nekiálltam fát állítani. Nem meglepő módon 10 perc múlva telefon, hogy siessek, mert az amcsi el akar aludni. Szegény fára alig került fel pár dísz, már jöttek is haza. Persze óriási sikere volt Thomas a vonatnak, de a nagymamától kapott baba nem aratott sikert, annyira, hogy az estét a sarokban végezte... Aiyi ugyanis eleinte kicsit félt tőle, olyan nagy és annyira élethű a baba. A Karácsony egyébként isteni jó volt, Interneten főztem: ha valami nem akart úgy menni, ahogy gondoltam, akkor gyorsan hazacsörögtem a Muternek vagy a nővéremnek, és egyeztettük hogy is kell készíteni a dolgokat. Közben borozgattam, szóval kasa volt. Bár Csilla nem szereti a mákos bejglit, végül csak azt evett, a dióst nekem kellett elpusztítanom.
26-án aztán leesett az első hó. Nem kispályázta el, rögtön vagy fél méter hullott, pár képet itt és itt találsz. Ez volt az első eset, hogy igazán zavart éreztem az Erőben, ami azóta is tart. Mondjuk még elfogadom, hogy egy napig nem takarították le az utcát. Emiatt Csilla nem ment dolgozni, a szomszéd bácsi sem. Ami gáz, hogy azóta vaklizik a szemétszállítás. Az eset után majd két hétig egyáltalán nem vittek el semmit, pedig már a a hó is kezdett elolvadni, fenyőfák hevernek szanaszét, nem a legjobb látvány. Ma éjszaka elvileg újabb 20 centi hó fog esni, eddig az előrejelzések beváltak.
Karácsony és Új Év között elmentünk korcsolyázni (végre) a Világ Jégcsarnokába, ami ebben az esetben nem is annyira megalapozatlan elnevezés. Szuper modern épület, 2-3 éve lett kész, állítólag azért építették, hogy a rendezendő Olimpia egyik helyszíne lehessen. Az Olimpiából nem lett semmi, de a csarnok maradt. Az elnevezés persze kicsit csalóka, mert a jég ugyan igaz, de egy 50-es feszített víztükrű medence is helyet kapott ugyanott. Kíváncsi lennék, hogy a medence szerepet játszik-e a jég hűtésében? Itt szerencsére nem találkoztunk olyan kellemetlen dolgokkal, mint bear mountains-i pályánál. A jegyek ellenőrzése (hogy - hogy nem...) csak a jégre lépéskor történik meg, tehát, ha nem akarsz korizni, akkor jegyet sem kell venned. Minden gumival borítva, így még pisilni is kényelmesen lehet a kori levétele nélkül. Természetesen parkoló is van a közelben, a jegyek ára pedig kellemes, ráadásul egész napra szól. Nemrég újra elmentünk, Aiyi természetesen egyedül akart a pályára menni, de ami nagyon jó, hogy már meg tud állni a lábán, mindezt a negyedik alkalommal.
Sajnos a kínai ovi megszűnik, elköltöznek Manhattan-be... Szerencsére találtunk egy másik kínai ovit, ez ugyan egy nagyobb intézmény, de egyelőre szimpatikus, reméljük minden oké lesz vele.
Ja, a legfontosabb dolog majdnem lemaradt. Még jóval Karácsony előtt beszéltem a Muterrel, hogy küldjön egy könyvet, ami nagyon érdekel, és ha már csomagot ad fel, akkor tegyen bele diós és mákos bejglit is. Persze ment a sopánkodás, hogy mégiscsak ópium, meg kaja, meg mittudomén, és sosem fog ideérni. Azért az anyukám összeállította a csomagot, a postán biztosították, hogy 5 nap alatt ideér. A feladás elég vicces lehetett, mert a csomag tömege kicsit nagyobb lett a kelleténél, ezért ott helyszínen kiettek belőle, hogy elérjék a súlyhatárt. Nos, a csomag ugyan nem öt nap alatt, de ideért. A diós bejgli ráadásul túlélte a kalandot, és finom volt. A mákos sajnos megpenészesedett, ráadásul még lett valami baja, mert az íze sem volt a legjobb. Hát igen, az öt nap jobb lett volna...
Ezeken felül elég csendesen telnek most a napok...