A Diktátor

Aiyi "Bogyó és Babócát" akart nézni, persze nem engedtem, majd fürdés után, ha addig rendes kislánykényt viselkedik. Aztán Csilla el akart menni aludni egy kicsit, természetesen Aiyi ment vele és vitte a babakészletét, mondván, hogy a babáknak is aludni kell. Persze ilyenkor nem hagy senkit sem pihenni, gondoltam elcsábítom:

- Aiyi, gyere "Bogyó és Babócát" nézni!
Semmi reakció.
- Aiyi, akarsz mesét nézni?
- NEM!

A nevelési tanácsokat a megszokott címre kérem! Köszi!

Amúgy szép nagy hó esett megint az éjszaka, vagy 30 centi, de most egész rendesen takarították az utakat, de ennek ellenére nem voltak nyitva az iskolák a mai napon. El is mentünk Aiyival szánkózni a fókás játszótérre. Nem meglepő módon a gyerek az első lecsúszás után már egyedül akart menni, kicsit később már tényleg maga csúszott le, igaz csak a kisebb lejtőn.

Ha azt hiszed, hogy furcsa dolgok csak otthon vannak, akkor nagyon tévedsz. Kis feleségem jelentkezett egy olyan kafetériára, hogy 500 dodót havonta levontak, ezt a gyerek ovijára lehet költeni, csökkenti az adóalapot, és a lét egy az egyben visszakapod számla ellenében. Minden szép és jó, a bökkenő ott kezdődött, hogy az egészet azzal az összeggel számolta ki, amit még az első oviért fizettünk. 1200 havonta, aztán szeptembertől az ovi 900, aztán csak 800 lett, így csak a felét sikerült elkölteni a befizetett lének. Telefonáltunk ma a cégnek, aki az egészet kezeli, hogy miként lehet a léhez jutni. Csak és kizárólag számlával. És ha nincs? Akkor elvesztetted. Szép mi? Persze menet közben már nem lehetett változtatni a befizetés mennyiségén. Szóval ez az igazi lenyúlás. Jójó, nem kell félteni, ma visszavittünk egy ruhát, menet közben megtaláltuk azt a tánciskolát, aminek az oktatójával egyszer már összefutottunk. Nosza be is írattuk a gyereket... Így aztán a Diktátor vasárnap reggel megy élete első balett és sztepp órájára. Képeket majd később mellékelek, de úgy néz ki, hogy igazi balett-szülők lettünk :-).