Amikor összeházasodtunk Csillával, rövid úton megkaptam az állandó tartózkodási engedélyt, magyarán
zöldkártyát. Az első csak "ideiglenes", 2 évig érvényes, utána lehet folyamodni a feltétel eltávolításáért. Nekem természetesen sikerült rossz formanyomtatványt kitölteni, ezért aztán kifutottam az időből, ameddig lehet kérni a végleges zöldkártyát. Na, jól magam alatt is voltam, rengeteget olvastam utána, de nem sok biztató volt, úgy nézett ki, hogy újra kell kezdenem a két évet. Szerencsére találtam egy blog-bejegyzést, ahol azt írták, hogy ha elfogadható ok miatt fut ki valaki az időből, akkor érdemes megpróbálni és leadni a kérvényt, mert, ha elfogadják, akkor egy csomó időt és pénzt lehet vele megtakarítani. Gondoltam megkockáztatom ezt a lehetőséget és szerencsére össze is jött, így nem kellett a 2 évet újrakezdeni. A harmadik év lejárta után aztán beadtam az állampolgársági kérvényt, ezúttal figyeltem, hogy minden rendben legyen. Az eljárás nem túl gyors, de tulajdonképpen zökkenőmentes. Érdekes így, az "immigránsmizéria" közepette visszatekinteni. Persze megint kellett menni ujjlenyomatot adni, szokásos dolgok. Aztán jött az állampolgársági vizsga, de ne tessék valami komolyra gondolni. Adnak hozzá felkészülési anyagot, meg van fent a Neten próbateszt, szóval minden adott a rendes felkészüléshez. Becsületesen el is olvastam, nem tűnt túl nehéznek, így elküldtem a próbatesztet a haverjaimnak, kipróbálni, hogy a magyar oktatás miként vizsgázik. Persze minden felkészülés nélkül átment mindenki, talán csak egy fogós kérdés volt valakiről, aki nemzetközi szinten nem ismert. Ezek után vágtam neki a vizsgának, végül jót beszélgettem a nénivel, a kérdésekből egyet azért feltett becsületből, aztán ennyi is volt. Ennél fontosabb volt az állampolgársági eskü. Az anyukám is itt volt akkor, az egész család ment a nagy eseményre. Meg kell mondjam az amerikaiak azért értenek az ünnepléshez. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen alkalmat rendesen túlhúznak, de nem, egy, a lehetőségekhez képest fennkölt hangulatú ceremónia volt. Obama elnök intézett beszédet videóról, majd himnusz, eskü és kész is. Monnyuk az esküvel azért voltak gondjaim, a "fegyvert fogok és lekaszabolom az ellent"-nél azért kicsit gondolkodtam, de végül nem tettem csuriba az ujjaimat... Utána fényképezés a zászló előtt, meg megjelent egy idős bácsi, aki ott volt a partraszállásnál. Búcsúzóul kaptunk egy paksamétát, hogy mit kell csinálni egy honpógárnak. Ez hasznos cucc, le is adtam az útlevélkérvényt, és ami a mostani történethez kapcsolódik, regisztráltam magam szavazásra.
Tavaly aztán jól belehúzott a választási kampány. Én mondjuk nem igazán követtem az eseményeket, de azt elhatároztam, hogy szavazok, nem is annyira a "kötelesség", hanem inkább a kíváncsiság vezérelt, de miután nem követtem nagyon a jelölteket, azért valahogy ki kellett agyalni, hogy kire szavazok. Minden híresztelés ellenére itt Amerikában is esik szó politikáról a munkahelyen, így egy-két elkapott szóból volt már némi fogalmam, hogy kik a lehetséges jelöltek. Még ekkor sem kezdtem igazán foglalkozni a dologgal, mert tudtam, hogy jön a TV vita, és arra gondoltam, hogy azokat megnézem és majd az alapján döntök. Az elmúlt választásnál ez nagyon érdekes volt, nekem akkor mindkét jelölt (Barack Obama és Mitt Romney) szimpatikus volt, sokkal nehezebben is döntöttem volna. Szép lassan aztán elérkezett az első vita. Szerencsére elég későn kezdődött, így volt idő a gyerekek ágyba fektetésére és utána nyugodtan tudtuk nézni a műsort.
Így az idő távlatából nehéz pontosan felidézni, de az biztos, hogy bennem nem volt kétség, Hillary egész simán lenyomta Donaldot. Azért ne felejtsük, ő évtizedek óta benne van a politikában, ráadásul nagyon okos, az egész a fejében van. Donald meg csapkodó, kiabáló, udvariatlan fajankónak tűnt. A második két vita is hasonlóan zajlott, azzal a különbséggel, hogy Donald visszafogottabb volt, és láthatóan jobban felkészült. Mindezzel együtt is Hillary tűnt messze jobbnak. Donald viszont előállt nagyon hangzatos ígéretekkel, mint pl. az Amerikai Nagyfal, deportálások, védővám, satöbbi. Ekkor kezdtem követni a sajtót, a közvélemény-kutatások biztos Hillary előnyt mutattak. Aztán robbant az FBI bomba, James B. Comey bejelentette, hogy újranyitja a "Hillary email" dossziét. Ez mondjuk elég meglepőnek tűnt, az ügy elég gáz volt Hillary részére, de a nyomozást hamar lezárták, nem találtak semmi kiszivárgott információt, szóval nincs miről beszélni. A közvélemény-kutatások ettől még szépen csökkenő Hillary előnyt mutattak, sőt, a választás előtti hétre minimálisra csökkent az előny. Amerikában (gondolom az ország mérete miatt) lehet előre szavazni, vagyis a választás napja előtt is leadhatod a voksodat, ha már tudod, hogy kire szavazol. Miután időben megkaptam a visszajelzést, hogy regisztráltak, csak ki kellett választani egy viszonylag közel eső helyet, ahol leadhattam a voksomat. Szerencsére a melóhelytől gyalog távolságra volt egy szavazóiroda, így ebédidőben átballagtam. Hát, meg kell mondjam, elég vicces látvány. Az iroda bejárata előtt rengeteg tábla, hogy szavazz rám. Jó, van tábla arra nézvést is, hogy innen már aztán nincs kampány:
El nem tudom képzelni, hogy valaki ezen táblák hatására az utolsó pillanatban megváltoztatja a véleményét: "Áh, mégis inkább Donaldra szavazok!" :-) Mindegy, jól néz ki, irány befelé. Az első meglepi akkor ért, amikor megláttam ezt a feliratot:
Gondoltam Donald erről beszélt a választási csalások emlegetésekor, de kiderült, hogy nem :-). Számunkra ez teljességgel elképzelhetetlen. Nem túl hosszú sor várakozott, hamar be is jutottam. Talán már láttatok ilyen
szavazógépet, nagyon korrekt, annak ellenére, hogy nyitottnak néz ki, oldalról nem igazán látni be. Itt már nem fotózhattam, szóval csak mesélni tudok. Először jelentkezni kell, itt ellenőrzik a regisztrációt, aztán valami elektronikus izét beállítanak, ami kódolva van, és egy segítő odavezet a szavazó masinához. Itt az izét beteszik a pultba, ezzel jelzik a gépnek, hogy egy bizonyos kód szavaz, ez természetesen az egész idő alatt bent van a gépben. Amikor az ember megnyom egy gombot, akkor egy nyomtató regisztrálja, hogy mi történt. Ebben a részben egyszerűen nem látok esélyt a választási csalásra, minden visszajátszható, még ha sokáig is tart. A szavazólap kitöltése nem egy egyszerű feladat, mert rengeteg kérdésre kell válaszolni. Nem csak az elnökjelöltekre kell szavazni, hanem a kormányzóra, polgármesterre, valamint helyi dolgokra, pl: építsenek-e villamost, mire költsenek el ennyi meg annyi pénzt. A legviccesebb talán Kaliforniában volt, ahol azt kellett eldönteni, hogy a pornószínészeknek legyen-e kötelező óvszert viselni munka közben. A választás egyébként keddre esik, ezt úgy találták ki, hogy melyik az a nap, ami a legkevésbé befolyásolja a munkát, így minél többen tudnak részt venni. Miután akkoriban a mezőgazdaság volt a legfontosabb és ugye a hétvége masszív meló és istentisztelet, hétfő, és esetleg kedd utazás, utána még marad idő szavazni. Ebből a logikából kiindulva választották a keddet. Utána lehet visszaérni a hétvégi újabb hajszához. Persze ezen nem akarnak változtatni. Mondjuk szerintem az előválasztási rendszer miatt nem is nagyon érdekes, döntsd el, hogy mikor akarsz szavazni, valamint az eltelt idő miatt jelentősen változtak az utazási, választási lehetőségek. Az előválasztással az a jó, hogy azért jóval kevesebben vannak a korábbi időpontokban.
A következő esemény természetesen maga a választás volt. Miután továbbra sincs TV előfizetésünk, kerestem egy Internetes csatornát, amin közvetítették az eseményeket. Megint fektetés után kapcsolódtam be, már ekkor nagyon úgy nézett ki, hogy Donald simán nyer. Visszatérve a közvélemény-kutatásokra, lehet azt mondani, hogy nagyon melléfogtak. Igen, valóban, a végkimenetelt tekintve rosszul jósoltak, de az arányokat nézve gyakorlatilag hibahatáron belül voltak és ugye összességében Hillary több szavazatot kapott. Ezzel együtt persze vita nincs a választások eredményét illetően. Hogy miért alakult így, miért Donald nyert, arra sokféle magyarázat született, szerintem többnyire tévesek. Donaldot lehet szeretni, vagy utálni, de azt el kell ismerni, hogy a médiához, a manipulációhoz mesterien ért. Folyamatosan szapulja az úgynevezett "mainstream" médiát, hogy álhíreket terjesztenek, de valójában ez ügyben ő a bajnok, ráadásul minden következmény nélkül - talán csak az egyetlen svédországi beszólása sült el balul. A "twitter-politikára" Hillary kampánycsapatának nem volt válasza. Ezen kívül Donald lecserélte a kampány-menedzserét, ami akkor úgy tűnt komoly csapás, ugyanis a végkifejlet felé közeledett a választás, de Kellyanne Conway zseniális vezetőnek bizonyul, ő lett az első női kampányfőnök, aki nyerésre vezette csapatát. (Azóta neki köszönhetjük az "alternatív tények" kifejezést, ami "hazugság" politikailag korrekt megnevezése.) Persze az okok ennél azért összetettebbek. Nyilván belejátszott az (minden bizonnyal) oroszok hekkelése, az FBI utolsó hetekben bejelentett, újranyitott e-mail-botrány vizsgálata, a demokrata szavazók fásultsága stb. Donald győzelme minden esetre otthonossá tette Amerikát, sokkal jobban megosztottnak tűnik az ország, mint korábban, jól lehet utálni a másik oldalt... Ami a legneccesebb, hogy nagyon úgy néz ki, az oroszok valóban belepiszkáltak a választásba, még ha nem is közvetlenül. De milyen már az, hogy A Demokrácia Fellegvárának Urát a Gonosz Erők juttatták hatalomra? Az is érdekes, hogy míg Hillary egyik nagy hibájának tartják, hogy titkolózik az alapítványukkal kapcsolatban, addig ugyanez a titkolózás Donaldnál nem probléma.
Aztán jött a következő reggel. A Nap ugyanúgy felkelt, a gyerekek mentek iskolába, kinyitott a tőzsde (még, ha az árfolyamok átmenetileg zuhantak is...), szóval a napi életben nagy változás nem történt, még akkor sem, amikor Donaldot beiktatták és elkezdte az elnöki rendeletekkel való irányítást. Merthogy a kormánya az csak szép lassan kezd alakulgatni, és általában elég nagy fejetlenség jellemzi a Fehér Házat, ami nem meglepő, hiszen akárhogy nézzük, egy amatőr került hatalomba, és kormányt összeállítani más, mint kinevezni egy osztályvezetőt. Be is csúszott egy-két hiba, Michael Flynn a leggyorsabban lemondott nemzeti biztonsági tanácsadó az USA történelmében, Sessions pedig nehéz helyzetben van, vicces módon az orosz kapcsolatairól való hazudozásai miatt. Azonban úgy néz ki, hogy Donald nem fogja megváltoztatni a terveit, amiket megígért, meg is próbálja véghezvinni. És itt jön a történetben a csavar. Hivatalosan több millió illegális bevándorló él az USA-ban, akik Donald szerint naplopók és brigantik. Ezzel szemben ők általában azokat a nehéz melókat végzik, amiket az amerikaiak nem akarnak csinálni, mert nem fizet jól, és különben is, mondjuk a földeken termést betakarítani vagy éppen egy sportklubot takarítani nap mint nap nem éppen kellemes tevékenység. Ez az, ami érthetetlenné teszi az egyszerű választók döntését.
1. Amerika egy elég vallásos ország, ezért tulajdonképpen a haladó gondolkodásúak is meglehetősen konzervatívak, legalább is társadalmi szempontból. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy ha egy jelölt felesége ledér életet élt, akkor annak legyen bármi esélye is. Most ez nem így volt. Azért ne feledjük, ő lesz (lett) a First Lady, ami tulajdonképp
hivatalos beosztás.
2. Donald egy jómódú srác, mindig is az volt, ő nem a nulláról indult milliárdosok mintapéldánya. Ennek ellenére a vidéki nincstelen srácok úgy gondolják, hogy ő fogja megoldani a problémáikat. Ezzel szemben (természetesen) a sokat pfujolt wall streeti srácok és a hozzájuk hasonló olyanok kerülnek a tűz közelébe, akiknek nem áll érdekében az egyszerű emberek problémáival foglalkozni.
3. Természetesen könnyű bármely választás után találni olyan embereket, akik megbánták, hogy kire szavaztak. Most viszont az az érdekes, hogy bizonyos esetekben a problémát az okozza, hogy az Elnök be akarja tartani a szavát. Például Kaliforniában mezőgazdasági vállalkozók arról panaszkodnak, hogy mi lesz velük, ha tényleg deportálják az illegálisokat, mert van olyan emberük, akik 15 éve dolgozik náluk. Éppen ezért nehéz megérteni, hogy ezek az emberek vajon miért szavaztak Donaldra? Annyira rühellték Hillaryt, hogy végig sem gondolta amiket Donald jelöltként harsogott?
4. Elég lassan haladok ezzel a bejegyzéssel, közben sok minden történt, például az Elnök benyújtotta a költségvetési javaslatait. 50 milliárd dollárral több a fegyverkezésre, csökkenteni a környezetvédelemre fordítható összeget, és olyasmik, amik semmiképp nem kedveznek a szegényebb rétegeknek.
És akkor még jönnek azok a dolgok, amiket egy ilyen földi halandónak, mint én, nehéz átlátni. Tudtommal a szabad-kereskedelem, amit meg akar szüntetni, pont az USA-nak kedvezett, a Bretton Woods-i rendszer pont arról szól(t), hogy az USA ezzel elősegíti a szabad-kereskedelmet, csökkentik a vámokat, garantálja a biztonságos hajózást mindezek elősegítéséhez, és ez be is jött, a háború után Amerika jóléte rendesen megszaladt. Most viszont ennek ellenkezőjét akarja, hogy csökkenjen a munkanélküliség. Ez mondjuk nem lesz egyszerű feladat, mert jelenleg 4,5% körül van a szint, ezt tovább csökkenteni nem tudom mennyire lehetséges. És persze ne felejtsük, hogy a legutóbbi nagy kalamajkát 2008-ban pont Republikánus vezetés alatt sikerült összehozni. Persze, ha már itt tartunk, akkor Obama elnök ténykedését is érdemes lenne megvizsgálni. Sajnos sok mindent nem sikerült megvalósítania, vagy ellentmondásos eredményeket sikerült csak elérnie.
Dani említette, hogy nem foglalkozik a tweet-ekkel, de sajna nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha egyszer tweet-ek özöne önti el a Világot, vádaskodások, gyanúsítgatások, az egyszerűen botrányt fog kavarni. Már látszik is, hogy nem csak országon belül, de nemzetközi szinten is gáz. Először meggyanúsította az előző Elnököt, hogy utasította valamelyik amerikai 3 betűs intézmény, hogy kémkedjen utána. Lehallgatta a telefonját. Idézőjelben. Aztán elkezdi magyarázni, hogy azért volt idézőjelben, mert az sok mindent jelent, például azt is jelentheti, hogy a Brit NSA hallgatta le. A GCHQ nem szokott kommentálni se pro, se kontra, semmit sem. Most azonban megszólaltak, nevetségesnek minősítve a feltételezést. Már csak azért is, mert ugye milyen alapon tudna utasítani egy amerikai elnök egy Brit titokzatos intézményt?
Nem baj, előbb-utóbb a Donaldra szavazók is rájönnek, hogy ha nincs legalább 200000 (kétszázezer) dollár éves bevételük, akkor Donald nekik ugyan nem fog kedvezni. Legalább is ez derül ki az adótervezetéből. Rachel Maddow (MSNBC) kapott 2 oldalt Donald 12 évvel ezelőtti adóbevallásából. Sokan ezt lebecsülik, merthogy nem sok információ, ráadásul Rachel nem is túl jól vezette elő a dolgokat, beszóltak neki kommentárok, de a lényeg, hogy azért pár dolog kiderült, és érthetővé válik, miért várható el egy elnöktől, hogy az adóbevallását publikussá tegye. Szóval Donald keresett vagy 150 millió dollárt 2005-ben, de vesztesége is volt rendesen, legalábbis könyvelés szerint. De, az akkori szabályoknak megfelelően kellett fizetnie egy minimum összeget, ami azért még mindig nem kevés, 32 milla körüli. Mondhatnánk azt, hogy nem szólhat senki egy rossz szót sem. Igen. Látszólag. De ez százalékosan még mindig kevesebb, mint amit fizetnie kellett volna. Ezen kívül Donald tervei között az szerepel, hogy ezt a minimális adónemet megszüntesse... Értem én, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, de ez a srác nem is lát senki mást, csak saját magát. Eközben a költségvetést erősen megvágta, például kevesebb jut a PBS részére (tudod, ők készítik a Sesame Street-et...), kevesebb a művészetekre, de ha hihetünk a mexikói elnöknek, akkor a Nagy Falat is az amcsi adófizetők fogják állni. Hehe, ha már Nagy Fal, láttam egy videót, amin egy mexikói manus szét röhögte magát a nagy fallal kapcsolatban, mert az illegálisan Mexikó felől érkezők jó része repcsivel teszi meg az utat. Amúgy ez is egy vicces dolog. A nettó mexikói bevándorló az utóbbi időben nulla alatti érték, mert többen mennek vissza, mint amennyien jönnek... Így aztán sok értelme lesz kiadni azt a pár milliárdot.
Nagyjából ennyi, jól kidühöngtem magam, szerintem óriási égés, hogy Donald lett az elnök, de az igazat megvallva majd pár év múlva derül ki, hogy mennyire tud felnőni a feladathoz. Lehet, hogy tévedek, és Donaldra van szükség. A jó a dologban az amerikai hatalommegosztási rendszer. Az elnökválasztást nagyjából ismerjük, de ne felejtsük el, hogy ugyan az Elnök a legerősebb srác, de azért ott van a Kongresszus ami ugye Szenátusból és Képviselőházból áll. Jelenleg a nagyobb baj, hogy a Kongresszus minkét házában Republikánus többség van. 2 év múlva majd meglátjuk, hogy mit szól Amerika az Elnök tevékenységéhez. Ha elvesztik a többséget, akkor onnantól kezdve nehezebb dolga lesz, "béna kacsává" válik. De az, hogy Donald és csapata nem igazán csinálják profin a dolgokat a kétszer megtorpedózott beutazási törvényen látszik a legjobban. A rengeteg helyesírási hibával kiadott fehér házi anyagok csak hab a tortán. A "rémálom forgatókönyv" persze az, hogy ha újraválasztják...
Zárásként pár szó a médiáról. Azt sem értem, hogy miért alakult ki kétely a "mainstream médiával" kapcsolatban? Természetesen bármilyen médium a saját szemszögéből látja, láttatja az eseményeket, de Donald minden egyes megnyilatkozásában, ha nem tetszik neki valami, akkor hozzáteszi, hogy "fake news", vagyis hamis hír. Szerintem a kifejezést már annyira lejáratta, hogy az ember csak akkor kapja fel a fejét, ha nincs ott a jelző. Donald bárkibe belerúg, simán ismeretlennek nevez Pulitzer díjas újságírókat. Pedig a média, legalább is a komolyabbak, mint pl CNN, NY Times, NBC, elég komolyan veszik a tények ellenőrzését. Mert az nagy égés, így piacvesztés, ha hülyeségeket írnak. Ezért érthetetlen, hogy Donald hazugságait (állít valamit, de nincs bizonyíték, vagy csak annyit böffent oda, hogy "olvastam a Neten") miért fogadják el emberek kétkedés nélkül?
