Amerika alulnézetben II

A folytatásban először az építkezésekkel, műszaki dolgokkal kezdeném. Fontos megjegyeznem, hogy nem vagyok szakember, tehát a szakkifejezéseket én találtam ki, így félrevezető lehet, szakdolgozatban inkább ne jelöld be forrásmunkaként... 

Alapvetően kétféle építkezés létezik, "commercial" és "residental". Ez utóbbi a lakásokat jelenti, az előbbi pedig minden egyebet, irodaház, étterem, raktár stb. Így néz ki egy tipikus építkezés, ez egy  másik. Mint a képeken látható, a vázszerkezet kb. 4*10 cm-es fából épül, de minden, a falaktól a tetőszerkezeten keresztül. Ennek megvan az a nagy előnye, hogy hihetetlen gyorsan lehet haladni, ráadásul trükkösebb alakzatokat nagyon könnyű kialakítani. Miután a vázszerkezet megvan, jönnek a villanyszerelők, gáz, víz és egyéb épületgépészeti figurák. Minden szerelvényt ebben a 10 centis részben kell elhelyezni, ami viszonylag könnyű feladat, mert minden jól hozzáférhető, ugye falak még nem igazán vannak, csak a váz szerkezet. Amikor ezek a szerelések elkészülnek, akkor jönnek a gipszkartonozók. A gipszkartonnak is az az egyik előnye, hogy nagyon gyorsan lehet feltenni, ráadásul nagyon szép sima, ezért a falak gyönyörűek lesznek, és nem azon múlik, hogy a Józsibácsi jó szaki-e, ért-e a vakoláshoz. A másik előny az alakíthatóság. Méretre vágni, lukakat kialakítani gyerekjáték, ráadásul van pár spéci szerszám, amiknek a segítségével ez még könnyebb feladat.  Ja, a vágáshoz nem is kell szuper cucc, egy sima éles késsel párszor megkarcolod, azt annyi. A minőség már más kérdés. Mondjuk talán a minőség nem is a legjobb kifejezés, mert ha jól készítik el, akkor nagyon szép lakásokat lehet előállítani, csak pl olyanokra kell vigyázni, hogy ne nagyon támaszkodj neki a falnak ott, ahol nincs tartóoszlop, mert a fal esetleg beszakad. Így aztán itt az IKEAnak másmilyen bútorokat kell hoznia, mert falra szerelhető dolgokkal nem érdemes próbálkozni, ugyanis a fal nem tartja meg. Persze lehet trükközni, hogy megfelelő távolságonként rakott oszlopokba fúrni és akkor az tart, de messze nem olyan egyszerű, mint otthon a jó kis téglafalakba tiplit rakni. Természetesen kisebb tömegű dolgok szereléséhez lehet kapni sépci gipszkarton tipliket, ezekre korrektül ráírják a teherbírást,  tapasztalatom szerint tudják is, de az azért nem sok, Aiyi le is szakította a törölközőtartót a fürdőben...
Nos beszéljünk arról, amivel kicsit jobban megismerkedtem, vagyis a villanyszereléssel. Itt ugye 110 Voltot használnak 60 Hz-en, aminek nem tudom mi az előnye, de hátránya mindenképpen, hogy több a veszteség a hálózaton a kisebb feszültség miatt, de ebbe had ne menjek bele, már csak azért is mert nem értek hozzá. A szerelés viszont nagyon korrekt, mirmincmillióféle szerelő eszközt, szerszámot, kézi gépet lehet kapni. A kisgépekről már áradoztam egyszer, ezt most is megteszem. Ez ügyben sokkal szélesebb a választék, mint otthon, a Bosch-tól kezdve a Hiltin keresztül DeWalt, Milwaukee, Makita, Porter & Cable-ig minden megtalálható, természetesen a gagyi kínaiak is. Ezekkel a szerszámokkal hihetetlen jó dolgozni, mindenféle trükkös feladatra meg lehet találni a megfelelő eszközt. Tudom, hogy otthon is sokféle gép beszerezhető, de úgy érzem, hogy itt szélesebb a választék, ráadásul a cégek ilyesmi beszerzésével nem fukarkodnak, a dolgozók pedig saját szerszámkészlettel nyomják. Például a vezetékeket úgy viszik a falon keresztül, hogy az oszlopokban lukat fúrnak és azon húzzák be a drótot. Ezek természetesen kettős szigetelésűek és kizárólag rézből készülnek. Az oszlopokba a furatokat szintén célszerszámmal készítik, ezzel viszonylag kis helyen is jól lehet fúrni, nem véletlen, hogy a motort visszafordították a fúrószár alá. A lakásokban ugye általában háromeres vezetékkel dolgoznak, a keresztmetszet lapos, így, ha függőlegesen kell menni, akkor simán "U" szögekkel rögzítik.  Csak csavart kötést alkalmaznak, rengeteg méretű csatlakozót kapni, csatlakozó dobozt nem nagyon használnak, az elágazásokat inkább a kapcsolók dobozában oldják meg. Ezeket a dobozokat simán a fa oszlopokra szögelik és amikor a gipszkartont szerelik, egy célfűrésszel vágják ki a lukat a számára, meglehetősen pontosan. Miután a gipszkarton fent van, bekerül a kapcsoló, ez felfekszik a külső felületre is, ezért a dobozt, ami nem valami stabil a két szöggel, nagyon megfogja, a kapcsolók egy kicsit sem mozognak. Felmerülhet a kérdés, mi van akkor, ha egy kész lakásban kell változtatásokat eszközölni a vezetékezésen? Minden lelkifurdalás nélkül kivágják a gipszkartont és behúzzák a vezetéket az oszlopok között, ha keresztben kell vinni, akkor jó nagy lukat kell vágni, kifurkálni az oszlopokat és úgy húzzák be a vezetéket. Ha csak kis szerelési lukat vágtak, akkor betesznek egy darab fát keresztbe és arra teszik vissza a kivágott gipszkarton darabot, majd jön a festő bácsi, aki ügyesen eltünteti a réseket és mehet is a festés, a nagyobb lukaknál pedig ott van a gerenda szerkezet. Egyszerű, gyors, hatékony. A szerelés minősége hibátlan (persze azért kell a lelkiismeretes munka). Az már más kérdés, hogy a választék annak ellenére, hogy bazi nagy, meglehetősen egysíkú. Már élcelődtem rajta, hogy mennyire nincs pl sokfajta villanykapcsoló. Formára 3 féle van és sokféle variáció. 3 színnél többet én nem láttam, bár az igaz, hogy lehet kapni pár festett, esetleg fa fedőlapot, ami azért színesíti a kínálatot. Az persze előny, hogy ezek szabványosak. A lámpák viszont borzalmasak. Itt NY-ban legalábbis. Szinte kizárólag valami aranyszínű csiri-biri izét lehet kapni, és rondánál rondábbak. Szerencsére van IKEA, ahol az én/mi ízlésünknek jobban megfelelőek a termékek. Itt jegyezném meg, hogy itt a kilincsek is arany színűek, hiába no, a Birodalmi Állam (Empire State), Charlotteban viszont szép matt, natúr fém színű minden.
A "commercial" építkezés lényegében abban különbözik, hogy az oszlopok nem fából, hanem "u" keresztmetszetű fém oszlopokból vannak, ezeken előre készítenek lukakat, amiben a vezetéket lehet húzni, ahol nincs, ott lukasztanak. Természetesen, miután a fém vékony, ezért éles, itt nem műanyag, hanem fém köpenyes, gégecsőben levő vezetéket használnak, a függőleges vezetéshez pedig egy darab csavarral rögzíthető bilincseket. A McDonald'snál kívülre került pár díszítő elem, "terméskővel" kirakott rész, ezek kicsit kiemelkednek a fal síkjából (sajnos nincs fotóm...). A kiemelkedéseket "plywood"-ból készítik, ez lényegében gagyi rétegelt lemez, ami persze azt jelenti, hogy olcsó, de szintén jól lehet alakítani, ezért hatékony, az utólag felrakott, előre vágott terméskő pedig esztétikus. Az épületen belül még kétféle vezetést használnak, a földvezetéket és a légvezetéket. Az előbbihez az alap betonozása előtt teszik be a földbe a PVC csöveket, amibe a jól ismert módon húzzák be a megfelelő számú vezetéket: először porszívóval becuppantanak egy vékony, de erős műanyag spárgát, majd ahhoz rögzítik a vezetékét és már lehet is izmozni. A levegőben fém csöveket alkalmaznak és miután a tető általában könnyűszerkezetes fémváz, ezért ehhez könnyű rögzíteni ezeket.
Nagyjából ennyi a műszaki részletekről, én nem nagyon vagyok megelégedve ezzel a fa-szerkezetes építkezéssel, mert a legnagyobb hátránya, hogy semmi hangszigetelés nincs. Csabi ugyan azt állítja, hogy ez csak azért lehet, mert kilopják a hangszigetelést, de ezt én nem hiszem, mert még sehol nem találkoztam jól hangszigetelt favázas épülettel itt Amcsiban, azt meg nem akarom elhinni, hogy mindenhol lopnak. Hallottam olyasmit, hogy azért ez az egyszerű építkezési rendszer, merthogy nem az örökkévalóságnak építenek házakat. Nos, ezt sem hinném, mert az egyik ismerős egy olyan házban lakik, ami már vagy 100 éves. Egyébként, ahol most lakunk, 6 emeletes épület, és itt is minden födém fából van. Ha fülelek azt is hallom, ha a szomszéd bácsi pukizik...